Egy szelet Vietnám

Vietnám mesés öblei

Ha az ember Magyarországon él, az egyet jelent azzal, hogy korlátozottak a lehetőségek, ha olcsó és „különlegesebb” ételekre vágyik. A magyarok számára a hagyományos gyorséttermek mellett a kínai és török éttermeken kívül csak pár tucatnyi gyöngyszemet kínál a magyar gasztronómiai világ a kíváncsiskodók számára. De ezért előnyös, ha az ember igazi gasztro-őrült, mert ismeri a legeldugottabb helyeket itthon, s külföldön is azokat a helyeket keresi, ahova a helyiek a legszívesebben járnak.

Először Párizsban volt szerencsém vietnámi fogásokat kóstolni. Nyaralni voltam az akkori párommal, két csodás hetet töltöttünk ott el. Párizs, a fények és a romantika városa, a Szajna, a Notre Dame, a Louvre otthona. A Párizsról szóló listát sokáig lehetne folytatni, de abban biztos vagyok, hogy a Quartier Chinois (巴黎唐人街), a kínai negyed nem szerepel a top 10 látnivaló között. Nos, talán nem meglepetés, hogy számomra kihagyhatatlan volt.

Nem vagyok annak a híve, hogy egy-egy helyet reklámozzak, főleg azért, mert azt gondolom, hogy egy éttermet a legjobban az ételei reklámoznak, nem a sok sallang, amit ráaggatnak. Azonban most mégis szeretnék egy helyről megemlékezni, ez a hely a Pho 14 (14 Rue de Rivoli, 75004). Ez egy parányi, de annál zsúfoltabb étterem, ami előtt minden este hosszan kígyózik a sor. Az étlap roppant rövid volt, ugyanis a hely, nevéhez híven, egy ételre specializálódott, a Phở nevű levesre. A Phở mellett még néhány íncsiklandó előételt és desszertet is meg lehetett kóstolni, azonban ha valaki már evett ebből a levesből, akkor az jól tudja, hogy oda mindenki csakis azért jön. Már sok más gasztroblogger írt erről a levesről, ezért most én nem írok róla, de egy gondolatot talán megosztanék. Ha valaki még nem evett, akkor érdemesebb minél autentikusabb környezetben kipróbálni, ez Budapest esetében a 4 tigris piacot jelenti, s csak azután próbálkozni vele, ugyanis ez egyike azon ételeknek, amelyeket a titkos hozzávalók tesznek azzá, ami. Ja és még annyit, hogy a „magyar” vietnámi Phở-vel ellentétben, a hagyományosat többféle zöldfűszerrel, szósszal, szójacsírával lehet még az asztalunknál továbbízesíteni.

Itt kezdődött tehát minden, a Phở ikonikus étellé vált számomra, egyszerűen nem tudok élni nélküle, s azon a napon, mikor először kóstoltam meg, kezdődött az utazásom Vietnám kulináris élvezeteinek világába. Ma egy saját kreációmat szeretném megosztani, amelyhez az ihletet még egy pekingi vietnámi étteremben szereztem. Nem akarom fényezni magam, de talán egyike a legtökéletesebb ételeknek, amiket valaha is csináltam, persze erősen ragaszkodva a vietnámi hagyományokhoz. A hihetetlenül összetett ízek, a chili, a lime, a cukor mesés kombinációja kényeztetik az ember ízlelőbimbóit minden falatnál. Valamint azért szeretem még ezt az ételt kifejezetten, mert kedvem szerint változtathatom a hozzávalókat. Ehetjük trópusi gyümölcsökkel vagy a nélkül, marhahússal, disznóval, csirkével vagy rákkal stb. Ha nem szeretnél órákat tölteni egy meleg nyári napon a tűzhely mellett, akkor mindenképpen próbáld ki ez a tésztasalátát, nem fogsz csalódni benne. Nyammmi!!!

Hideg vietnámi tésztasaláta

Hozzávalók:

ázsiai cérnametélt (bun)

friss menta, korianderzöld, bazsalikom

grillezett sertés (húslevesből):

• cukor
• mogyoróhagyma
• halszósz
• szójaszósz
• só

pörkölt, sózatlan mogyoró

szeletelt ananász, uborka, répa stb.

Nuoc cham szósz:

• 1 gerezd fokhagyma
• 2-3 kimagozott chili
• 1 ek chiliszósz
• 1,5 dl víz
• 1 ek cukor
• 2 ek halszósz
• 1 lime leve
• 1 reszelt répa

Elkészítés:

1. Mielőtt elkezdenénk összeállítani ezt a hihetetlenül egyszerű ételt, el kell készítenünk a sertéshúst. Általában akkor készítem ezt az ételt, amikor valamilyen húslevest készítenünk, ami lehet akár a Phở is. Ha több órán keresztül főzzük a húst, akkor hihetetlenül omlóssá válik, s nekik pont erre van szükségünk, mert ilyenkor egyszerűen csak villával vagy kézzel szálaira lehet tépkedni a húst, mielőtt megsütnénk. 
2. Ha előkészítettük a húst, akkor néhány mogyoró hagymát egy kevés olajon és cukron megpirítok. Ha a hagyma már karamellizálódott, hozzáadjuk a húst és egy csipet sót. Néhány percig pirítjuk, amíg a karamell át nem járja, majd lekapcsoljuk a gázt és hozzáadjuk a világos szójaszószt és a halszószt. 
3. A hús tehát elkészült, kezdhetjük a salátát. Az egyik kulcseleme ennek a salátának a Nuoc Cham szósz, amelyet számos vietnámi étel elkészítésekor használnak. Megvásárolhatjuk a boltban is, de én inkább magam szeretem készíteni. Mindösszesen annyit kell tennünk, hogy egy befőttes üvegben jól összerázzuk a hozzávalókat, amíg a cukor fel nem olvad. A szósz előre is elkészíthető és hűtőben napokig tárolható. 
4. Most jön a legjobb rész. Keressünk egy nagy tálat és minden hozzávalót halmozzunk bele. Először az előzőleg megfőzött és lehűtött tésztát, aztán a zöldségeket és az ananászt. Keverjük jól össze a hússal és a szósszal, majd ha ezzel megvagyunk, akkor a tetejére bővel szórjunk felaprított mogyorót, korianderzöldet és bazsalikomot.

Jó étvágyat! Bon appétit!

Török lakoma

Egyike azon "kevés" helyeknek, ahova szeretnék elmenni!

A mai bejegyzés eredetileg vietnámi lett volna, de végül a barátaim meggyőztek, hogy most valami olyasmiével kéne előrukkolnom, ami közelebb áll az európai ízlésvilághoz, a mi ízlésvilágunkhoz. Végtére is a blog célja, hogy minél színesebb palettáját mutassa meg a különféle gasztronómiai csodáknak, ne csak a Távol-Kelet konyháiban barangoljon. Ezért hát a barátaimmal úgy döntöttünk, hogy szervezünk egy kis házibulit egyikünknél és megspékeljük egy kis főzéssel is. Mivel az étvágyam a különféle összetevők, konyhák irányába végtelen, végül ráhagytam a barátaimra, hogy ők válasszák ki az ételeket ez alkalommal. Nagy sikernek bizonyult.

Sokan azt mondják a török konyha igen közel áll a magyarhoz. Hogy ez igaz-e vagy sem, nem én leszek, aki a végső ítéletet meghozza, de az biztos, hogy van egy különös kapcsolat a magyarok és a török ételek között. Egyszerűen imádjuk őket, megunhatatlanok, nem úgy, mint a kínai gyorséttermek. Természetesen a török konyha esetében se elegendő török gyorséttermekbe járni, de azt gondolom, egy kis szeletét még is csak megismerhetjük a konyhaművészetüknek. A frissesség, a zöldségek, a húsok, az egzotikus fűszerek, a friss fűszerek, a krémes joghurt mind-mind elvarázsolják az embert. Azt hiszem, még ha erősen gondolkodok, akkor se jut eszembe semmi, amit ne szeretnék az ételeikben és mivel a legjobb barátom rajong a török kultúráért és a nyelvért, ezért török nyelven tudtunk recepteknek utánanézni, s egy rövid eszmefuttatás után összeállítottunk saját menünket, alakítottunk az ételeken költségvetésünk és kedvünk szerint.

Ma 5 egyszerű receptet szeretnék megosztani, talán nem túl bonyolultak, s már majd minden gasztroblogger foglalkozott már török ételekkel, de azt gondolom, hogy ez az 5 étel tökéletesnek bizonyult számunkra, 8 olyan fiatalnak, akik néhány üdítő koktél és társasozás mellett az éhségüket is csillapítani akarták valami finomsággal. Ezek tökéletes házibulis ételek, s talán még több örömet is okoznak, mint két Hawaii pizza rendelése. Valami folytán a főzöcskézés igen csak hosszúra nyúlt, tekintve, hogy a rendelkezésre álló eszközök szűkösek voltak, az üres koktélos poharak pedig egyre csak gyűltek. De biztosíthatok mindenkit, hogy ha jobban koncentrál az ételekre, akkor könnyedén elkészíthetjük őket. További nagy előnye ezeknek az ételeknek, hogy alacsony költségvetésből is elkészíthetőek főként, ha 4-6 ember összegyűlik. Nekünk sikerült 800 Ft alatt maradni fejenként, ami azért nem elhanyagolható az egyetemisták számára, akik a pénzüket inkább... Mondjuk úgy, hogy mások a preferenciáink ilyen életkorban.

Nos, akkor lássuk, hogy mi jutott mára és ha készen vagytok:

Lahmacun

Hozzávalók (6 személyre)

Tészta:

• fél kiló fehérliszt
• 2-2,5 dkg élesztő
• langyos víz
• egy csipet só
• egy csipet cukor
• 2 ek olívaolaj

Feltét:

• 70 dkg darált bárányhús (vagy marha)
• 1 nagyobb hagyma
• 3-4 gerezd fokhagyma
• egy kaliforniai paprika felkockázva
• 1 nagy ek paradicsompüré
• csapott tk cukor
• 1,5 tk só
• őrölt koriander
• őrölt kömény
• friss petrezselyem
• friss menta
• friss bazsalikom
• frissen facsart citromlé

Elkészítés:

1. Tegyük a lisztet és a sót egy nagy tálba és csináljunk egy lukat a közepére. Öntsük egy-másfél deci langyos vizet a kivájt üregbe és adjuk hozzá a cukrot. Keverjük össze jól az élesztős vizet és tegyük félre 15 percre, amíg az élesztő el nem kezd dolgozni.
2. Ha már megjelentek a buborékok az élesztő tetején, akkor elkezdhetjük a tészta összedolgozását. Adjuk hozzá egy nagy csipet sót, néhány kanál olívaolajat és dagasszuk a tésztát körülbelül 10-15 percig. Egy pizzatészta állagú tésztát kell kapni végeredményképpen. Ha elkészült, akkor lefedve egy óráig hagyjuk megkelni a tésztát.
3. Mindeközben pirítsuk meg a hagymát egy kevés olajon, s ha már aranybarna, akkor adjuk hozzá a darált húst és a fűszereket. Süssük készre és a végén adjuk hozzá paradicsompürét és egy kevés cukrot. Az utolsó lépés, hogy hozzáadjuk a felaprított friss zöldfűszereket.
4. Ez alatt a tészta is megkelt, elkezdhetünk vele dolgozni. Kerek tortilla-szerű, vékonyabb darabokat formázzunk belőle, kanalazzunk rá bőségesen feltétet és 10-12 perc alatt, 200 fokra előmelegített sütőben süssük őket készre.
5. Ha elkészült friss petrezselyemmel hintsük meg és facsarjunk rá néhány evőkanál citromlevet.

Jó étvágyat! Bon appétit!

Csirkés Pide

Hozzávalók (4 db)

Tészta:

• 2-2,5 dkg élesztő
• langyos víz
• egy csipet só
• egy csipet cukor
• 2 ek olívaolaj
• 2 tojás

Feltét:

• fél kiló felkockázott csirke combhús
• 2 db felkockázott padlizsán
• 1 felkockázott piros kaliforniai paprika
• fél kiló aprított paradicsom
• 1 hagyma
• néhány gerezd fokhagyma
• őrölt bors
• őrölt koriander
• oregánó
• kömény
• cayenne bors
• só
• friss zöldfűszerek (menta, petrezselyem, bazsalikom)

Elkészítés:

1. Tegyük a lisztet és a sót egy nagy tálba és csináljunk egy lukat a közepére. Öntsük egy-másfél deci langyos vizet a kivájt üregbe és adjuk hozzá a cukrot. Keverjük össze jól az élesztős vizet és tegyük félre 15 percre, amíg az élesztő el nem kezd dolgozni.
2. Ha már megjelentek a buborékok az élesztő tetején, akkor elkezdhetjük a tészta összedolgozását. Adjuk hozzá egy nagy csipet sót, néhány kanál olívaolajat, 2 egész tojást és dagasszuk a tésztát körülbelül 10-15 percig. Egy pizzatészta állagú tésztát kell kapni végeredményképpen. Ha elkészült, akkor lefedve egy óráig hagyjuk megkelni a tésztát.
3. Amíg a tésztára várunk elkészíthetjük a Pide feltétét.
4. Pirítsunk meg egy felkockázott hagymát és elkészült, pirítsuk meg nagy lángon a csirkét (5-6 perc kell neki). Adjuk hozzá a fűszereket – a sót, a borsot, a cayenne borsot, a felaprított fokhagymát, az oregánót, a köményt és az őrölt koriandert. Ha ezzel készen vagyunk, akkor hozzá a korábban kisütött padlizsánkockákat valamint a feldarabolt paprikát és paradicsomot. Hagyjuk, hogy 5-10 perc alatt az ízek összeérjenek.
5. Elkészült a tésztánk és feltétünk is, már csak össze kell állítani az ételünket. Téglalap-alakú, a lahmacun tésztájánál vastagabb tésztadarabokat formázzunk, melyek középső részére úgy halmozzuk a feltétet, hogy az oldalait és a végüket felhajtva csónak alakot kapjunk. Ha ez kész, akkor 15-20 perc kell nekik 170 fokon a sütőben.

Jó étvágyat! Bon appétit!

Sült paprikás csicseriborsó saláta

Hozzávalók:

45 dkg csicseriborsó

5 db sült paprika

1 felaprított chili

aprított lilahagyma

aprított fokhagyma

450 ml joghurt

majonéz

fél citrom leve

só

bors

őrölt kömény

őrölt koriander

Elkészítés:

Talán ez az egyik legegyszerűbb és mégis az egyik legfinomabb étel, ami valaha kipattant a fejemből. Olyan egyszerű, hogy a hozzávalókat csak össze kell keverni ízlésünk szerint és a hűtőbe rakni egy-két órára, hogy az ízek összeérjenek. Megjegyzem és jó sok fokhagymával szeretem. Az egyetlen rész, ami kifoghat rajtunk az a sült paprika. Ha nem kapunk ugyanis a boltban, akkor el kell készítenünk, de nem kell aggódni, én is mindig itthon készítem, csak türelem kell hozzá. Ugyanis a paprika bőrét teljesen koromfeketére kell égetni egy lángelosztón, vagy a nyílt lángon. Nem viccelek, csak úgy sikerül a trükk. Ha teljesen fekete a paprika, akkor egy műanyag zacskóba rakva, vagy lefedve hagyjuk pár percig gőzölögni. Ezután hideg vízzel már könnyedén lehúzható a paprika bőre s máris ezerféle fogáshoz fel lehet használni.

Jó étvágyat! Bon appétit!

Mentás csicseriborsókrém

Hozzávalók:

45 dkg pürésített csicseriborsó

fél citrom leve (esetleg néhány kanál víz)

aprított fokhagyma

1 tk só

1 tk bors

1 tk őrölt kömény

friss petrezselyem

friss menta

fél tk paprika

2 evőkanál olaj

Elkészítés:

Ez egy a szükség alkotta receptek közül. Hummus-t szerettünk volna csinálni, azonban nem volt pénzünk az isteni tahinire, ezért azt gondoltuk, hogy sebaj, majd joghurttal krémesítjük a csicseriborsót. Azonban arra hirtelen nem gondoltunk, hogy az egyikünk laktóz-érzékeny, úgyhogy ezt a variációt is el kellett vetnünk. Ezért hát valami újat kellett kitalálni, s azt hiszem a végeredménnyel mind meg voltunk elégedve. A hozzávalókat mind keverjük össze egy botmixerrel, s hűtés után extra szűz olívaolajjal és fűszerpaprikával tálaljuk, mint a hummus-t. Ami miatt nagyon szeretem ezt az ételt, az az, hogy olcsóbb, mint a hummus, s a kedvem szerint ízesíthetem még tovább. A fokhagymából és a zöldfűszerekből itt sem lehet elég.

Jó étvágyat! Bon appétit!

Sutlac – Török rizspuding (8 személyre)

Hozzávalók:

1,5 l tej

15 dkg rizs

10 ek cukor

3 ek keményítő

egy csipet só

Elkészítés:

Be kell vallanom, hogy nem vagyok egy nagy desszertes, leszoktam róluk, de van néhány, amiért ölni lehetne. Ez egyszerűségénél fogva egyike ezeknek. Tudom, ma már sok helyen lehet kapni, de azelőtt soha se kóstoltam meg a sutlacot. A barátomnak azonban, aki az egész török délután ötletét felvetette, ő szerette volna, hogy ez is szerepeljen a menüben és ki vagyok én, hogy nemet mondjak. Ha ételről van szó, nem mondok nemet szinte semmire, így hát kíváncsian vártam, hogy mitől lesz más ez a rizspuding. Végül ízlett az első kanál, s annál csak a második ízlett jobban.

1. Akkor kezdjünk bele. Öntsük a tejet egy nagy edénybe és ha forrni kezd, akkor adjuk hozzá a rizst és kevergessük folyamatosan alacsony lángon 30 percen keresztül, amíg  a rizs el nem készül.
2. Eközben lassan keverjük hozzá a rizst és egy csipet sót.
3. Ha a rizs elkészült, adjuk hozzá az egy deci tejben elkevert keményítőt és addig keverjük, amíg el nem érjük a puding-állagot.
4. Már csak egy lépés maradt hátra, öntsük a rizst kis adagokban tálkákba és hűtsük le. Fogyasztás előtt hintsük meg fahéjjal, s már kanalazhatjuk is ezt a csodás finomságot. Itt jegyezném meg, hogy sokan azt gondolhatják, hogy kihagytam egy lépést a végén, a sütést, azonban az csak egy változata ennek az egyszerűbb ételnek.

Jó étvágyat! Bon appétit!

Gyorséttermek vs. 家常菜

Ez nem kevés étel!!!

Nos, talán némi magyarázatra szorul, hogy miért kínai étellel nyitottam a gasztroblogomat és miért folytattam egy egész kínai menüvel. Egyrészt a válasz nagyon egyszerű. Majdnem egy teljes évig éltem Kínában és hát az emlékektől nehéz szabadulni. Másodsorban pedig kinn Kínában szűkös volt a költségvetés, ezért nem tudtam mindenkinek ajándékot hozni. Így kézenfekvő volt, hogy a barátaimnak egy autentikus kínai vacsorával kedveskedjek.

Őszinte leszek, nem volt olyan egyszerű elkészíteni ezeket az ételeket, ugyanis amikor visszajöttem Kínából megfogadtam, hogy nem fogok egy ideig kínait enni, kizárólag azokat az ételeket, amikre Kínában nem volt lehetőségem. Azonban azt is tudtam, hogy egy valamit hiányolni fogok elég hamar és így is lett, az pedig a zöldségek hihetetlen választéka. Annyira megszerettem őket, hogy amikor étterembe mentünk Kínában (s ez minden nap megtörtént), akkor először a zöldségételeket lapoztam át, s a hús csak utána következhetett. Magyarországon ezek közül a zöldségek közül sajnos csak keveset lehet kapni, de azoknak már rendszeres vásárlója vagyok a vietnámi és kínai árusoknál.

Mielőtt belevágnánk a mostani receptekbe, még egy utolsó gondolatot szeretnék megosztani az első receptről, a yangshoui sörhalról. Talán sokan azt gondolják, hogy nem volt valami jó választás ez a halétel kezdő postnak, hiszen ma egyre kevesebben esznek pontyot. Erre én is gondoltam, amikor kiválasztottam ezt az ételt, azonban azt mondtam magamnak, hogy nem fogok alkalmazkodni a mai gasztronómiai trendekhez, s ezért egy olyan ételt választottam, ami szerepel a kedvenc 10 ételem között. Azért tettem ezt, mert mindenkit biztatni szeretnék arra, hogy ha főzésről van szó, akkor legyen bátor, próbáljon ki új dolgokat. Felejtsük el a lazacot, a csirkemellet vagy a tésztát. Félreértés ne essék, én is imádom ezeket, s fogok is írni róluk, de egyrészt azt gondolom, hogy egy tökéletes tésztát nehezebb elkészíteni, mint ezt a halételt, másrészt már maga a tény, hogy valami újat alkotunk, izgalmassá teszi a dolgokat, nemde?!

Nos, akkor most már rátérhetünk a menüre, amit az egyetemi barátaimnak készítettem. 8 ételről lesz szó, s mivel igen hosszúra nyúlna a bejegyzés, ha mindegyikhez kommentárt is fűznék, ezért egyszerűen csak megosztom az ételek receptjeit, s remélhetőleg ezek alapján el tudja mindenki magának készíteni majd őket. Egyébként az oka annak, hogy miért főztem ilyen sok ételt, egyszerű, ragaszkodni akartam a kínai hagyományokhoz. Ők ugyanis minden étkezésnél számos fogást rendelnek vagy készítenek és közösen étkeznek az asztal közepére helyezett tálakról. Szerettem volna egy igazi tradicionális élményt megosztani a barátaimmal és azt hiszem, hogy sikeres voltam és élvezték az ételeket.

Néhány tanács mielőtt a receptekre ugranánk.

Felejts el mindent, amit tudsz a kínai konyháról, ha csak gyorséttermekben fogyasztottál kínai ételeket.

Vásárolj egy wokot és a legnagyobb lángon használd a tűzhelyet. A kínai főzés egyik titka ugyanis a magas hőmérséklet és az ebből következő gyors kézmozdulatok.

Készíts elő mindent, hiszen ha egy étel elkészítése 5 percig tart, akkor nincs idő közben fokhagymát aprítani.

Ragaszkodjunk a legfontosabb hozzávalókhoz és vásároljunk minőségi alapanyagokat. A friss hús, a sok-sok zöldség és az igazi kínai szószok elengedhetetlenek.

Végül, de nem utolsó sorban pedig, ne feledjük a gőzölgő rizst. A kínai étel rizs nélkül, hát az valahogy nem stimmel.

Pálcikát a kézbe! Főzésre fel!

U.i. A következő bejegyzés már tényleg nem kínai lesz.

Kungpao csirke  - 宫保鸡丁

Hozzávalók:

50 dkg csirke combhús

pác:

• kínai főzőbor
• só
• 1 tk keményítő

Kungpao szósz:

• 2 ek cukor
• 2 ek kínai fekete ecet
• 1 ek kínai főzőbor
• 1 tk sötét szójaszósz
• 1 tk keményítő
• egy csipet só
• 1-2 ek víz
• aprított fokhagyma, gyömbér és újhagyma

150 gr főtt, sózatlan földimogyoró

szárított chili

szecsuáni bors

póréhagyma

Előkészítési idő: 30 perc

Elkészítési idő: 6-7 perc

Elkészítés: 

1. Keverjük össze a felkockázott és megklopfolt csirkehúst 2 evőkanál főzőborral, egy csipet sóval és egy teáskanál keményítővel.
2. Készítsük el a Kungpao szószt a fenn megadott alapanyagokból.
3. Melegítsünk kevés olajat egy wokban/serpenyőben és süssük benne készre a csirkét (5 perc). Ha elkészült, tegyük félre a húst.
4. Melegítsünk olajat újra és pirítsunk benne néhány szárított chili paprikát és 20-25 szem szecsuáni borsot.
5. 30 másodperc után tegyük hozzá a csirkehúst, adjuk hozzá a Kungpao szószt majd végül az előzőleg leforrázott natúr mogyorót.
6. Keverjük jól össze, 1-2 percig még főzzük össze az ízeket és már tálalhatjuk is.

Pálcikát a kézbe! Bon appétit!

Vörösre sült császár - 红烧肉

Hozzávalók:

60-70 dkg császárhús

fokhagyma

póréhagyma

gyömbér

cukor

só

2 ek sötét szójaszósz

2-3 egész csillagánizs

Előkészítési idő: 1-2 perc

Elkészítési idő: 1-1,5 óra

Elkészítés:

1. A felkockázott húst némi olajon megpirítjuk fokhagymával és egy evőkanál cukorral.
2. Mikor aranybarna kérget kapott, adjunk hozzá egy liter, forrásban lévő vizet és a szójaszószt. Mielőtt még tovább ízesítjük az ételt, a víz felszínén keletkező habot kanállal szedjük le. Ha a víz már tiszta adjunk hozzá felaprított gyömbért és durvára vágott póréhagymát.
3. Ízesítésként még adjunk hozzá 2-3 szem egész csillagánizst és egy nagy csipet sót.
4. Fedjük le az edényt és egy óráig főzzük közepes lángon.
5. Mikor a hús már majdnem kész van, vegyük le a fedőt és hagyjuk, hogy a folyadék egészen sűrű állagúra főjön össze.
6. Körítésnek pároljunk mellé valamilyen kínai levélzöldséget, pl. Pak Choi-t. 

Pálcikát a kézbe! Bon appétit!

Osztrigás marha - 耗油牛肉

Sajnos aznap elfelejtettem képet készíteni erről az ételről, így a korábbi képeimből szemezgettem.

Hozzávalók:

fél kiló hátszín

pác:

• egy csipet só
• 1 púpozott tk cukor
• 2 ek kínai főzőbor

1 ek osztriga szósz

cukor

keményítő

fokhagyma

gyömbér

újhagyma

kínai levélzöldség vagy brokkoli

Előkészítési idő: 30 perc

Elkészítési idő: 8 perc

Elkészítés:

1. 30 percre pácoljuk be a húst a fenn megadott alapanyagokba.
2. Harminc perc elteltével süssük meg a húst kevés olajon (5 perc).
3. Ha a hús elkészült, tegyük félre. Melegítsünk újra olajat és 30 másodpercig pirítsunk aprított gyömbért, fokhagymát és újhagymát.
4. Fél perc után adjuk hozzá a húst, az osztrigaszószt, egy teáskanál keményítőt, néhány evőkanál vizet és egy evőkanál cukrot. Keverjük jól össze és már kész is van.
5. Köretként valamilyen kínai levélzöldséget ehetünk mellé – nekem a kedvencem az ong choi/vízi spenót. De akár néhány virág brokkolival is tökéletes.

Pálcikát a kézbe! Bon appétit!

Padlizsán kínai módra - 地三鲜

Hozzávalók:

néhány kisebb padlizsán

néhány szem burgonya

1-2 kaliforniai vagy pritamin paprika

fokhagyma

gyömbér

újhagyma

1 -2 ek cukor

2 ek sötét szójaszósz

só

1 tk keményítő

néhány ek csirkealaplé

Előkészítési idő: 2-3 perc

Elkészítési idő: 15-20 perc

Elkészítés:

1. 5 perc alatt főzzük elő az előzőleg felkockázott burgonyát.
2. A megfőtt krumplit olajban süssük készre.
3. A padlizsánokat is süssük készre olajon.
4. Egy serpenyőben melegítsünk némi olajat és amikor már elég meleg, adjuk hozzá az aprított gyömbért, fokhagymát és új hagymát. Harminc másodperc után adjuk hozzá a krumplit, a padlizsánt és a cikkekre vágott paprikát is.
5. 3 percig pirítsuk, valamint adjuk hozzá a cukrot, sót és sötét szójaszószt.
6. 1 percig még hagyjuk, hogy a cukor feloldódjon a szószban és már csak egy lépés maradt hátra, adjunk az ételhez néhány egy evőkanál, csirkealaplében elkevert keményítőt. 

Pálcikát a kézbe! Bon appétit!

Kínai mogyorósaláta - 黄瓜花生

Hozzávalók:

200 gr natúr, sótlan mogyoró

4 ek rizsecet

2 ek világos szójaszósz

1 ek cukor

1 tk só

aprított uborka, vöröshagyma, újhagyma

koriander zöld

Elkészítési idő: 5-6 perc

Elkészítés:

1. Mossuk meg a mogyorót és körülbelül egy percig lobogó vízben főzzük.
2. Kockázzuk apróra a zöldségeket!
3. Egy tálban keverjük össze a szószt a salátához: ecet, szójaszósz, cukor, só.
4. Melegítsük némi olajat egy serpenyőben és néhány perc alatt pirítsuk a megszárított mogyorót aranybarnára.
5. Amikor a mogyoró kész, keverjük mindent össze a tálban (mogyoró, zöldségek, szósz, korianderzöld).

Pálcikát a kézbe! Bon appétit!

Fafülgombás uborkasaláta - 木耳黄瓜

Hozzávalók:

szárított fafülgomba

uborka

fokhagyma

só

cukor

szezámolaj

rizsecet

Elkészítési idő: 6 perc (+1 óra)

Elkészítés:

1. Áztassuk be a gombát egy órára.
2. Ha a gomba kellően megpuhult, akkor két percig lobogó vízben főzzük.
3. Ezalatt kockázzuk fel az uborkát és aprítsuk fel a fokhagymát.
4. Miután leszűrtük a gombát, csíkozzuk fel és tegyük egy tálba az uborkával és fokhagymával együtt. 
5. Ízesítésnek adjunk hozzá egy csipet sót, egy evőkanál cukrot, néhány evőkanál rizsecetet és egy evőkanál szezámolajat.

Pálcikát a kézbe! Bon appétit!

Illatos gomba pak choi-jal - 香菇油菜

Hozzávalók:

pak choi (kínai levélzöldség)

szárított illatos gomba

újhagyma

gyömbér

fokhagyma

2 ek sötét szójaszósz

1 ek osztrigaszósz

olaj

víz

Előkészítési idő: 30 perc

Elkészítési idő: 5 perc

Elkészítés:

1. A gombát 30 percre áztassuk be langyos vízbe.
2. Ha már megszívta magát a gomba, egy serpenyőben melegítsünk olajat és adjuk hozzá a felaprított gyömbért, fokhagymát és újhagymát.
3. 30 másodperc után adjuk hozzá a gombát és 2-3 percig pirítsuk. Ezután adjuk hozzá a sötét szójaszószt és az osztrigaszószt. Itt meg kell jegyezni, hogy a kínaiak nem szeretik túlfőzni a dolgokat, így a gombát is vagy nyersen vagy éppen hogy csak megpirítva eszik.
4. Az étel tehát kész, mellé pedig egyik kedvenc levélzöldségemet, pak choit lehet tálalni. Ezt mindösszesen csak egy percig egészben meg kell párolni forró vízben, amibe egy csipet sót és némi olajat tettünk.
5. Nincs más hátra, mint egy tálon egymás mellé rakni a két ételt. Szerintem a pak choi semleges, zöld íze kitűnően ellensúlyozza az illatos gomba rendkívül erős, meghatározó ízét. 

Pálcikát a kézbe! Bon appétit!

Kínai tojásrántotta - 西红柿炒鸡蛋

Hozzávalók:

fél kiló paradicsom

3 tojás

só

cukor

(őrölt bors)

Előkészítési idő: 1 perc

Elkészítési idő: 6-7 perc

Elkészítés:

1. Készítsük a tojásokból egy sima tojásrántottát. Kicsit lehet lágyabb, mint amikor csak magában esszük.
2. Melegítsünk olajat egy serpenyőben. Ha elég meleg, adjuk hozzá a felkockázott paradicsomot. Néhány percig pirítsuk, amíg a kellő állagot el nem érjük. Ne feledjük, nem szószt készítünk, nem kell puhára főzni. Legyen szaftos már egy kicsit, de még legyenek egyben a cikkelyek.
3. A paradicsomhoz adjunk egy csipet sót, egy evőkanál cukrot és a végén még egy csipet borssal is meg lehet hinteni.

Pálcikát a kézbe! Bon appétit!

Hal, ahogy a dél-kínaiak és én szeretjük

Yangshou-i sörhal

Hozzávalók:

1-1,5 kiló egész, friss édesvízi hal (harcsa, ponty stb.)

gyömbér

só

3-4 tk rizsecet

1 db paprika

néhány kisebb szem paradicsom

1 üveg édeskés lager típusú sör

1 tk paradicsompüré

4 tk világos szójaszósz

1 tk osztriga szósz

néhány gerezd fokhagyma

(Kínában nátrium-glutamát avagy kínai só)

2 tk sötét szójaszósz

őrölt bors

újhagyma

Előkészítési idő: 10 perc (+ hal előkészítése)

Főzési idő: 20 perc

Tulajdonképpen, hogy elkészítsük ezt a hihetetlenül finom és mégis igen egyszerű ételt, összesen két dologra van igazán szükségünk. Az egyik egy elég nagy edény, a legjobb egy kínai wok, a másik pedig az utóbbi időben igen csak lenézett ponty. Igazából más édesvízi halból is finom, Kínában megszámlálhatatlan halból választhatnánk egy étteremben, de nálunk a választék már sokkal szűkebb. Mindenesetre szerintem ez a halétel a legjobb pontyból vagy harcsából, függően attól, hogy ki mennyit szán éppen rá, s kinek mennyit számít az, hogy minél kevesebb szálka legyen benne. Egyet jegyezzünk meg azonban, ehhez az ételhez nem jó a tengeri hal és a sovány húsú édes vízi halak sem. Pont a hal zsírosabb jellege fogja az ételnek megadni a lényegét.

Most jöhet akkor az elkészítés. Tudom, ma már egyre kevesebb szeretnek egész halat venni és azt otthon megtisztítani. Kicsit gusztustalan, kicsit síkos, de ha halat akarunk enni, akkor nincs más hátra, csak előre. A hal előkészítésére itt most nem térnék ki, arról számtalan honlapon, szakácskönyvben olvashatunk. Különben is gyakorlat teszi a mestert. Én se pucolok halat minden nap, de ha kell, rászánom az időt, hogy utána egy jót ehessek. Nos, ha végeztünk a belezéssel, pikkelyezéssel, gondolom, mindenki szeretne szeleteket vagy filéket vágni a halból, de ennél a halnál a legjobb talán, ha egészben hagyjuk, vagy legfeljebb két részbe vágjuk. Hogy ezt miért mondom, arra több indokot is fel lehetne sorolni. Egy, ki tud annál szebbet mutatni, mint egy egészben gőzölgő, gyönyörű hal egy fehér tányéron, az asztal közepén. Másodszor, ahogy én azt Kínában megtanultam, az állatok legízletesebb része – legyen az marha, disznó, hal, akármi – mindig a fejen vagy akörül található. Kínában a halfej egyébként is ízletes csemegének számít. Végül, de nem utolsó sorban, ha a hal húsát rendesen beirdaljuk, akkor csak a nagyobb szálkákkal kell majd vigyáznunk. Ez pedig egy olyan áldozat, amit én szívesen meghozok. Összefoglalásképpen, ne féljünk attól, hogy a halat minél egyszerűbben készítsük elő, én most néhány nagyobb darabban fogom készíteni, mert a wokot kinn hagytuk a telkünkön, és azt méreteinél fogva is nehézkes lenne otthoni sütésre használni.

Amikor a hallal elkészültünk, kezdjünk olajat melegíteni a legnagyobb edényünkben, amiben majd kisütjük a halat. Mikor az olaj már elég meleg, pirítsunk benne aprított gyömbért fél percig, hogy az olaj kellemes alapízt nyerjen ezáltal. Ezután bőrös oldalával lefelé, óvatosan csúsztassuk a halat az edénybe, vigyázva arra, nehogy szétessen. Itt megjegyezném, hogy az olajnak nagyon forrónak kell lennie, különben a hal bőre letapad és akkor aztán kárba veszik a hal legfinomabb része. A halat az elején ne mozgassuk, csak hagyjuk, hogy aranybarnára piruljon a bőre. S hogy ez mikor történik meg? Hát nem két perc után, úgyhogy ne piszkáljuk állandóan, a halat akkor kezdjük el nézegetni, amikor már elkezd fehéredni a hús, s az edényt megrázva, a hal könnyedén csúszkál benne, nem tapad le benne. Ez a hal nagyságától függ, de általában 5-8 perc elég neki. A tökéletes állag elérése érdekében adjunk a halhoz néhány teáskanál rizsecetet. Mikor már úgy érezzük, hogy fordítanánk rajta, akkor adjuk hozzá a felkockázott paradicsomot és paprikát.

Most érkeztünk el a legfontosabb összetevőhöz, a sörhöz. Bátran öntsük fel egy egész üveggel. Tudom, halat nem igazán szoktunk sörben sütni, legfeljebb csak sörös tésztában, de elhiheti mindenki, hogy a végkifejlet minden várakozást felülmúló lesz. A sörrel egy időben még adjuk hozzá a paradicsompürét, a világos szójaszószt és az osztrigaszószt. Ezen a ponton óvatosan fordítsuk át a halat a másik oldalára és hagyjuk, hogy körülbelül 10 perc alatt a folyadék nagy része elpárologjon alóla.

A halunk már majdnem kész, most adjuk hozzá a sötét szójaszószt, és ha ragaszkodnánk a kínai hagyományokhoz, akkor itt most kínai sót, azaz MSG-t adnánk hozzá, de mivel annak rendszeres fogyasztása nem túl egészséges ezért én soha sem teszek a kínai ételekbe. Nos, már csak néhány apró lépés van hátra, az íz kedvéért még szórjuk meg a halat őrölt borssal és hintsük meg aprított újhagymával. Akkor más nem is maradt hátra, minthogy egy nagy tálra helyezzük a halat és megkóstoljuk ezt a lehengerlően finom halételt.

Pálcikát a kézbe!!! Bon appétit!!!

Minek egy ezredik gasztroblog?

Amikor eszembe ötlött az a gondolat, hogy gasztroblogot szeretnék írni egy évvel ezelőtt, mindenki ugyanazt kérdezte tőlem: „De mitől lesz az más, mint a többi háromszáz blog?” Én erre csak ennyit mondtam: „Mert én fogom írni.” Tudom, ez elég beképzeltnek hangzik így elsőre, de azt gondolom, azok, akik ismernek, talán úgy írnának körül, mint valaki, aki nem igazán hajlandó a normáknak megfelelően gondolkodni. Én inkább szeretek mindent egy kicsit a saját ízlésemre formálni, aszerint csinálni. De én se voltam ám mindig ilyen. Egy átlagos családban nevelkedtem fel Budapest külvárosában, s amikor betöltöttem a 14-et, szinte villámcsapásszerűen elkezdtem lázadni a hétköznapiasság, az átlagosság korlátai ellen, melyek az embert egy fullasztóan kis térbe zárják be. A középiskola nem volt könnyű számomra, harcolnom kellett a saját magammal szemben érzett negatív érzésekkel, belülről pedig szinte szétfeszített az állandó vágy, hogy valahogy megváltoztassam a környezetem és kihassak a világban folyó változásokra. Ezek alatt az évek alatt olyan forradalmi gondolatok megszállottja lettem, amelyek még a mai napig sem lettek általánosak kis hazánkban. Most, 9 évvel később, mikor már sok mindenen átmentem, sok olyan kérdésre kellett megtalálnom magamban a választ, amire egy átlag tinédzsernek soha, itt vagyok, készen állok rá, hogy megváltoztassam a világot, vagy legalábbis annak egy kis részét.

És miért ételek? Egyszer egy nagyon közeli barátom azt mondta nekem, hogy én úgy gondolok az ételre, mint a szeretetre. Az elmúlt években vele együtt fedeztem fel a kulináris világ rejtett ékköveit itthon és határainkon túl. Kezdetben azonban nem volt ilyen egyszerű. Soha sem volt igazán válogatós, de ritkán evett zöldségeket és ritkán kóstolt meg új ételeket. Én mindig erőlködtem, hogy kóstolja meg ezt meg azt, s eleinte nyilván azt érezhette, hogy önkéntelenül is, de meg akarom őt változtatni. De egy idő után elkezdte élvezni a gasztronómiai csodák táján tett utazásomat, élvezte, hogy néha főzök neki, mikor találkoztunk, s legvégül megértette, amit én sem tudtam magamnak kimondani. Az étel számomra egyenlő a szeretettel.  Imádok főzni a családomnak, a barátaimnak, szeretek megkóstolni mindent, de tényleg szó szerint mindent. Imádok ételekről beszélgetni, írni, tulajdonképpen mindent szeretek, ami ételekkel kapcsolatos. De!!! Sajnos nem minden tér és idő szolgál tökéletes környezetéül egy ilyen végletekig kiéhezett, új dolgokra szomjazó lendület számára.

Amikor Magyarországra gondolok, akkor az első dolog, ami eszembe jut, hogy ezt az országot valahogy fel kell dobni. Felfrissülésre vágyik az ország és a benne élő emberek. Habár van már egy vékony rétege a társadalomnak, akik már észrevették, hogy mennyire hátul kullogunk a multi-kulti sorában, amikor arról gondolkodunk, hogy ma hol ebédeljünk. S különben is, az igény még csak az úgy nevezett fine-dining területén jelentkezik leginkább, a mindennapi étkezés még igen csak szűk keretek között mozog. Magyarországnak egy gasztronómiai forradalomra van szüksége, amely megtanít minket, hogy hogyan élvezzük a világ különböző tájainak ételeit, akár saját konyhánkban is. Ha Bécsbe utazunk például, ami mindössze 243 km-re van Budapesttől, egyből megértjük, hogy mekkora a különbség. Hatalmas!!! A piacokon válogathatunk a friss halak, a tenger gyümölcsei, a különféle egzotikus gyümölcsök és zöldségek közül. Ez nem azt jelenti, hogy az osztrákok nem becsülik a hagyományaikat. Nem erről van szó, ez csupán annyit jelent, hogy nyitottak az új gasztronómiai áramlatok irányába. Egyébként úgy gondolom, hogy az, amit eszünk tökéletesen jelzi, hogy mennyire vagyunk nyitottak általánosságban más gondolatok, emberek irányába. Ha valaki nem hisz nekem, csak gondoljon a saját példájára.

Összefoglalásképpen, hogy egy új fejezetet nyissak a kelet-európai étkezési szokásokban, örömmel vállalom azt a feladatot, hogy megosztom világomat az olvasókkal, hogy én is színesítsem a magyar kulináris palettát. A blogomban saját gasztronómiai kalandozásaimat szeretném az olvasókkal megosztani, amelyeket mindenki akár otthon is reprodukálhat a saját konyhájában vagy saját szája íze szerint alakíthatja azokat. Ezen felül nem titkolt szándékom, hogy érzékenyítsem az embereket a különböző kultúrák, szubkultúrák irányába is, mert a rajtunk kívül álló végtelen világ rengeteg újdonsággal szolgál minden ember számára, melyek megismerése alapjaiban változtathat meg minket. Remélem, hogy mindenki talál majd számára érdekes recepteket, gondolatokot a blog olvasása közben és azt megosztja majd másokkal, hogy mintegy láncreakciót elindítva, együtt, új színt hozzunk a mi kis elszigetelt kultúránkba.

Felkészülni, vigyázz, rajt!

Kezeket az asztalra! Bon appétit !